Zsoltárok könyve, 21
1. (A karvezetõnek - Dávid zsoltára.)
2. Hatalmadnak örül, Uram, a király, és segítséged láttán hangosan ujjong.
3. Teljesítetted szívének kívánságát, nem tagadtad meg tõle ajkának kérését.
4. Eléje siettél üdvözítõ áldással, s fejére színarany koronát helyeztél.
5. Életet kért tõled, s te megadtad neki a napok teljességét mindörökre.
6. Segítségeddel nagy lett a hírneve, fönséggel és dicsõséggel övezted.
7. Áldássá tetted õt minden idõkre, s színed elõtt örömmel töltötted el.
8. Hiszen a király az Úrban bizakodik, a Magasságbeli kegyelmének erejébõl nem fog meginogni.
9. Emeld föl a kezed elleneid ellen, s akik gyûlölnek, azokra sújtson le jobbod!
10. Égjenek, mint a kemence tüzében azon a napon, amelyen arcod megjelenik! Semmisítse meg õket az Úr haragjában, eméssze meg õket a tûz!
11. Töröld el nemzetségüket a földrõl, s ivadékukat az emberek fiai közül!
12. Bár rosszat forralnak és cselt szõnek ellened, gyõzni sohasem fognak.
13. Hiszen te mind megfutamítod õket, s nyilaikat arcukba vezényled.
14. Kelj fel, uram, erõddel, s mi majd ünnepi éneket zengünk hatalmadról!